Ezek a talizmánok mind a Shintó vallásban, mind a Buddhizmusban elterjedtek egész Japán szerte. A templom szerzetesei egy kis darab papírra vagy egy Isten (Kami) nevét, vagy egy jókívánságot, esetleg ima részletet írnak fel, majd ezt megáldják, és kis hímzett selyem tasakba (omamori bukuro, お守り袋) varrják őket. Így tarthatjuk közel magunkhoz az istenek erejét, hogy védelmet kaphassunk, szerencsések vagy éppen motiváltak legyünk. Különböző célra, különböző omamorik léteznek, de mindegyikben közös, hogy tilos őket felnyitni vagy eldobni, mert az balszerencsét hozhat! A hiedelem szerint akkor hat a legjobban, ha magánál tartja az ember, ezért sokszor lehet látni japán fiataloknál iskolatáskán, vagy éppen mobiltelefon tokján fityegni. De nyugodtan ki lehet tenni a szobában az ajtó fölé, vagy az autóba a visszapillantó tükörbe, pénztárcában, zsebben is lehet hordani. Azt tartják, hogy az omamori elnyeli a minket veszélyeztető gonosz erőket, ezért újévkor vissza kell vinni abba a szentélybe, ahonnan származik, és ott elégetik, hogy ezzel végleg elpusztuljanak a gonosz erők. Az omamorik nem bírnak „mágikus erővel”, ami azonnali hatást vagy sikert garantál, hanem segítséget nyújtanak abban, hogy a tulajdonosuk törekvései eredményesek legyenek. Az omamori akkor hat legjobban, ha az ember magánál tartja. Az újév kezdetekor vissza kell vinni az omamorit abba a szentélybe, templomba, ahol vettük, hogy aztán ott elégessék, és ezáltal megtisztítsák azt. Erre azért van szükség, mert úgy tartják, hogy mialatt védenek minket, elnyelik a gonosz erőket, és ezért meg kell őket tisztítani. Újévkor ha ilyen helyen jársz, feltétlenül vidd be az omamoridat. Amennyiben nincs szentély a közeledben, a legjobb megoldás az, ha továbbra is magadnál tartod az omamorit.
